Egybeszerkesztve
Kapcsolati jól-lét program
2024
Családi Szolgálat
Magyar Baptista Egyház
Tartalom
- A családok helyzetének felmérése. 3
- A családokkal kapcsolatos teológiai látás. 4
- A hitvallással összhangban a családokra vonatkozó lélektani irányelvek összefoglalása 4
- A családokkal kapcsolatos szociológiai nézőpont kidolgozása. 4
- Cselekvési terv.. 5
5.2. Családsegítéssel kapcsolatos oktatás tervezése a BTA-val és az elnökséggel együttműködésben. 5
5.3. Családokkal kapcsolatos preventív szolgálatok szervezése. 5
5.4. Családokkal kapcsolatos kríziskezelés rendszer kialakítása. 5
5.5. Családi szolgálat kommunikációjának bővítése. 5
Bevezetés
Az alábbi program pontjainak értelmezése során mindig érvényes a jakabi ige; „ha az Úr akarja és élünk” (Jak 4,15). A program célja nem normák megfogalmazása, hanem Isten családra és házasságra vonatkozó akaratának jobb megértése és megcselekvése a gyülekezetekben.
Indoklás
Az elmúlt évtizedek során a családok megítélése és szerkezete összetett változáson ment keresztül nem csak magyar, hanem európai és világviszonylatban egyaránt.[1] Elfogadottá váltak a „nem hagyományos” családmodellek. Megnövekedett a válások száma és ebből adódóan az egyszülős családokban, mozaikcsaládokban és élettársi kapcsolatban élők száma.[2] Ez azt jelenti, hogy egyre több gyermek nem hagyományos családban nő fel.[3] E társadalmi folyamatok tükrében – a BEST (2003) programmal összhangban – a Baptista Egyház 2022-es közgyűlése határozatba foglalta, hogy a családok és házasságok megerősítése a gyülekezetek szempontjából a kiemelten fontos területek egyike[4].
A program célja
A program kiindulópontja, hogy az áldott családi élet Isten országa, a gyülekezeti élet és a társadalom egésze szempontjából egyaránt fontos. A gyülekezeti házasságok és családok jól-léte az alábbi áldásokban mutatkozhat meg:
- Isten családra szabott általános (mindenki számára azonos) és egyedi (az adott családra érvényes) elhívásának a betöltése.
- A párkapcsolat szellemi-lelki-testi egységének kiteljesítése.
- A gyermekek szellemi-lelki-testi felkészítése az életre (hit átadása, nevelés, szocializáció, oktatás).
- A fenti küldetés betöltéséhez szükséges életkörülmények biztosítása.
A program célja azoknak a gyakorlati lépéseknek a körvonalazása és megvalósítása, amelyek segítik a családokat, hogy Isten áldásaiban részesülhessenek a fenti (a-d) területeken.
1. A családok helyzetének felmérése
A felmérés fő kérdései:
- Mennyire hangsúlyos a család és párkapcsolat témája a gyülekezetekben?
(pl.: már működő szolgálatok feltérképezése) - Mit tesznek a családok és párok saját jól-létükért?
- Milyen családokat, párokat segítő szolgálatra van/lenne valós igény a gyülekezetekben?
A fenti kérdések megválaszolása révén az alábbi célok valósulhatnak meg:
- A téma hangsúlyosságának felmérése.
- A családok jól-létének áttekintése.
- A szolgálattal kapcsolatos szükségek áttekintése.
2. A családokkal kapcsolatos teológiai látás
Közreműködők: Várady Endre, Lőrik Levente
A teljesség igénye nélkül az alábbi témák kidolgozását látjuk szükségesnek:
- A családi szeretetkapcsolatok eredete
- A bűn hatása a családi kapcsolatokra
- Az evangélium lehetséges hatása a családi kapcsolatokra
- A család és gyülekezet viszonya
- A család rendje
- A családok testvéri lelkigondozása
- Családokkal kapcsolatos speciális kérdések
3. A hitvallással összhangban a családokra vonatkozó lélektani irányelvek összefoglalása
Közreműködők: Veres Sándor, Iván Imre
- A család fogalma lélektani szempontból
- A családi élet normatív és paranormatív krízisei
- A családi élet megerősítését szolgáló preventív eszközök
- jegyesoktatás
- tematikus tréning / kurzus
- csendes hétvége
- mentorálás a gyülekezetben
- A családi élet kríziseiben alkalmazható segítő eszközök
4. A családokkal kapcsolatos szociológiai nézőpont kidolgozása
Közreműködők: Kocsis-Nagy Zsolt, Tóth Krisztián, Varjú Lajos
- A lelkipásztorok sajátosságai a családok szempontjából
- A gyülekezetek sajátosságai a családok szempontjából
- A lakókörnyezet sajátosságai a családok szempontjából
5. Cselekvési terv
5.1. Keretek kialakítása
- Február 6 – OT állásfoglalás
- Lelkigondozói / terápiás helyiség kialakítása a központban
- Teológiai állásfoglalás elkészítése
- Családokkal kapcsolatos lélektani irányelvek megfogalmazása
- Családokkal kapcsolatos felmérés
5.2. Családsegítéssel kapcsolatos oktatás tervezése a BTA-val és az elnökséggel együttműködésben
- „Belső lehetőségek” felmérése (kurzus, tréning, BTA képzés)
- „Külső lehetőségek” felmérése és ajánlása (SOTE, PTF, Wesley, CSTE)
- Mentor képzés
5.3. Családokkal kapcsolatos preventív szolgálatok szervezése
- Házas hétvégék időpontok meghatározása, a fejlesztési vonal meghatározása (2019-es tervezés megismétlése)
- Jegyesoktatás
- Jegyesoktatási anyagok ajánlása
- Saját anyag elkészítése
- Már elérhető preventív szolgálatok felmérése
- A szükségeknek megfelelő preventív szolgálatok tervezése
5.4. Családokkal kapcsolatos kríziskezelés rendszer kialakítása
- Segítői hálózat kialakítása
5.5. Családi szolgálat kommunikációjának bővítése
- Arculat tervezése
- Egyházi hírlevél
- FB oldal fejlesztése
- CsaSzol hírlevél
- CsaSzol műsor (egyházi keretben)
[1] István Harcsa, Judit Monostori, A háztartás- és családszerkezeti változások hosszú távú trendjei Magyarországon európai konextusban: Teóriák, tévképzetek, tények, Demográfia, 2017, 60 évf. / 4. szám, 299-332
[2] (Ivett Szalma& Judit Takács, Családszociológiai mozaik, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2022), 11 – „Manapság egyre gyakrabban lehetünk tanúi annak is, hogy „nem hagyományos” családi és rokoni kötelékek jönnek létre, melyek működésük során kiegészíthetik, illetve részben vagy egészen föl is válthatják a tradicionális rokonság – vérségi kapcsolaton vagy házasságon alapuló – társadalmi kötelékeit”
[3] (Irén Rövid, Párkapcsolat, gyermeknevelés és társas támogatottság mint az élettel való elégedettség fontos tényezői az Európai lakossági egészégfelmérés adatainak tükrében1, Budapest, KINCS, Család, gyermek, jövő: tanulmányok a családtudomány köréből, 2022), in Család, gyermek, jövő: tanulmányok a családtudomány köréből, Budapest 2022, 233 – „OECD (2011) jelentése szerint várhatóan az egyszülős családok aránya 2025–2030-ra szinte valamennyi OECD-tagországban tovább emelkedik A családszerkezetünk tehát más európai országokhoz hasonlóan a korábbi évtizedekhez képest változatosabb képet mutat, ami feltehetően a jövőbeli folyamatokban is tükröződni fog.”