A Család és Házzassággondozó Szolgálat irányelvei a családon belüli erőszakban, bántalmazásban érintett családok felé végzett szolgálatra és szakmai munkára vonatkozóan
Kommunikációs állásfoglalás
A családon belüli erőszak, bántalmazás “TABU TÉMÁJÁT” fontos időről időre a középpontba helyezni, ezt a célt gyakran határozott hangvételű, karakteres cikkek, írások, média termékek érhetik el. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a bántalmazás széles skálán mozog; a társadalmilag elfogadott függőségektől (digitális, telefon, munka, szolgálat) és az ezekből fakadó abúzusoktól egészen az olyan erőszakos cselekményekig, amelyek fizikai vagy leki hatásai mindenki számára jól érzékelhetőek. A családon belüli bántalmazó magatartás széles spektrumán túl fontos hangsúlyozni, hogy a család egy olyan összetett lelki, érzelmi, spirituális, gazadsági, transzgenerációs életközösség, amelyet számos összetevő befolyásol, melyek közül egy fontos faktor a bántalmazás kérdése. Az átfogó kommunikációs cél tehát nem lehet más, mint a családok témáját folyamatosan és komplex módon a társadalom figyelmének körén belül tartani és ennek kapcsán időről időre kiemelni a családon belüli erőszak kérdését.
Állsáfoglalás a biblikus önismeret kérdésében
Annak, aki a bántalmazás érzékeny témájával foglalkozik különösen is fontos, hogy saját érintettségét (ha van ilyen) feldolgozza kifejezetten erre irányuló önismereti programokban. Ennek célja, hogy saját, esetleg nem tudatos indulatai ne vetüljenek rá szolgálatára. A kellő feldolgozás híján a hangsúly eltolódhat a bántalmazó kapcsolatok meggyógyításáról, a “bántalmazó férfiakkal”, “bántalmazó feminista nőkkel”, “bántalmazó keresztény apákkal”, “bántalmazó lelkipásztorokkal”, a “bántalmazó fiatalokkal” szemben folytatott kampánny irányába. Fontos, hogy a fókuszban a bántalmazó működésen és annak “gyógyításán” maradjon és ne tevődjön át a bántalmazott személyére, hogy ne alakuljon ki egyfajta “boszorkányüldözés” a téma kapcsán, amely további bántalmazáshoz vezethet.
Állsáfoglalás a társadalmi sztereotípiákkal kapcsolatban
Fontos, hogy olyan sztereotípiáknál mint az, hogy az erősebb férfi (férj, apa, lelkipásztor stb.) bántalmazza a gyengébb nőt, gyermeket, hívőt árnyaltabb képet alkossunk. A gyakorlatban ugyanis előfordul, hogy egy nő bántalmaz egy férfit, vagy a gyermek a szüleit.
Fontos továbbá – ahogy azt már korábban említettük – , hogy a függőségeknek, vagy a bántalmazásnak vannak olyan társadalmilag tolerált formái (internet, digitális, munka, szolgálat) amelyek szintén bántalmazáshoz, elhanyagoláshoz vezethetnek egy családon belül és ezek hatásairól is árnyalt képet alkossunk.
Fontos továbbá, hogy ezeknek a szereotípiáknak a következtében ne sérüljenek a családi élet olyan fontos elemei, mint pédául a hierarchikus és vertikális határok kijelölése, illetve a fegyelmezés olyan legitim formái, amelyek a gyemekek épülésére vannak. Vagyis a párkapcsolaton belül a határok kialakítása, a gyermeknevelés terén pedig a fegyelmezés mozzanatai ne mosódjanak össze a bántalmazás és az erőszak fogalmaival.
Állsádfoglalás a bántalmazás és családon belüli erőszak terén érintettek felé történő szolgálatra vonatkozóan
A szolgálat és szakmai munka célkitűzései:
- A cél nem a bántalmazó megbüntetése (“vissza bántalmazás”, “boszorkányüldözés”).
hanem
- A bántalmazó helyzet azonnali megszüntetése.
- A bántalmazottak azonnali védelme.
- A bántalmazó helyzet feltárása / elismerése / rendezése az érintettekkel (ha ez lehetséges).
- Új családi helyzet / működés kialakítása.
- A kapcsolatok / bizalom helyreállítása (amennyire ez lehetséges).
A segítő munka szakmai feltételei:
- A segítő dolgozza fel saját történetét, ne vonódjon be rossz értelemben.
- A segítő tudja rendszerben szemlélni a családot és ne minden probléma hátterében a bántalmazást feltételezze.
- A segítő tudja felismerni a valós bántalmazást, jól ismerje a bántalmazás metodikáját (elszigetelés, elbizonytalanítás, bagatellizálás, kigúnyolás, megbűntetés, mézeshetek-pokoljárás dinamika stb.).
- A segítő tudjon neutrális maradni, nem egyik vagy másik oldalra állni, hanem kompetencia határain belül a pár vagy család lehető legjobb működéséért dolgozni .
- A segítő tudja rendszerszemléletben értelmezni, hogy a bántalmazó (gyerek, nő, férfi, vezető) hogyan lett bántalmazó.
- A segítő tudja rendszerszemléletben értelmezni, hogy a bántalmazott (gyerek, nő, férfi, vezető) hogyan lett bántalmazott.
- A segítő tudjon segíteni ( kompetencia határain belül) a bántalmazónak a bántalmazást felismerni, abbahagyni, a helyzetet beismerni, új működést kialakítani és a kapcsolatot helyreállítani.
- A segítő tudjon segíteni ( kompetencia határain belül) a bántalmazottnak a bántalmazást felismerni, a bántalmazó helyzetből kilépni, a helyzetet feltárni, új működést kialakítani és a kapcsolatokat helyreállítani (amennyire ez lehetséges).
- Ha fenti kritériumok nem teljesülnek, akkor a segítő ismerje fel, hogy valamilyen okból nem tud segíteni és kérjen segítséget vagy küldje tovább a családot.
A szolgálat és a szakmai munka jogi keretei:
- A szociális rendszerben a segítő az értesítési lánc része, jelentési kötelezettsége van, ha bántalmazást vagy bűncselekményt észlelnek.
- Ezeknek megfelelően bármely segítőnek etikai felelőssége, hogy a családon belüli erőszakot, vagy ezzel kapcsolatos bűncselekményeket a megfelelő hatóságnak jelentse.
A szolgálat és szakmai munka teológiai kritériumai:
- A “szeretet parancsa” nem jelenti azt, hogy bántalmazó magatartásnak, erőszakos cselekményeknek alá kell vetnie magát bármely családtagnak.
- A családban és a párkapcsolatban a kölcsönös engedelmesség parancsa nem jelenti azt, hogy bármely fél fel lenne jogosítva bántalmazó, erőszakos magatartásra.
- A Szentírás alapján a családi szeretetközösség feladata, hogy a szerepeknek, életkori sajátosságoknak megfelelően a házaspár tagjai, illetve a szülők felelősen gondoskodjanak önmagukról, egymásról és gyermekeikről.
